A műjégpálya története

A Városligeti Műjégpálya 1870. január 29-én kezdte meg a korcsolyázó tömeg fogadását, mikor is Rudolf koronaherceg ünnepélyesen megnyitotta kapuit. A jégpálya megnyitását az 1869. november 12-én a Duna parti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében megalakult Pesti Korcsolyázó Egylet tette lehetővé, aki hosszas és kitartó közbenjárás után engedélyt kapott a városi tanácstól, hogy a Városligeti tó egy részén minden télen korcsolyapályát alakítson ki, amin a pesti hölgyek és urak díjtalanul élvezhetik a korcsolyázás minden örömét. Az első „korcsolyacsarnokot” a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg, ami 1874-ben tragikus módon leégett. Ezt követően a városvezetés végleges engedélyt adott az új épület megépítésére, ami pár éven belül fel is épült Lechner Ödön építész keze alól kikerült tervek alapján.
 
A megnyitó után nagy lendülettel indult útjára a korcsolyások élete. A főépület díszes nagytermében csodálhatta meg a közönség a pazar kilátást. A legalsó szinten működött a korcsolyakötő helység, míg fenn a melegedő és a zenekari terem kapott helyett. Óriási lelkesedés kísérte a korcsolyázást a pestiek között, így a megnyitás utáni hetedik évben felmerült a bővítés kérdése. A kivételes lelkesedést az is indokolta, hogy ekkoriban sehol a világon nem volt még ekkora összefüggő nyitott jégpálya, mint a budapesti Városligeti. 1895-ben Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is.
 
Az itt rendezett első korcsolyaversenyek az résztvevők ügyességét voltak hivatottak lemérni, így különösebb szabályok nem léteztek a versenyekhez. A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség 1892-es megalakulását követően, 1893. február 8-án már teljesen szabályos gyorskorcsolya versenyt rendeztek a Városligetben, bár ekkor még nem gyorskorcsolyával, hanem rövid korcsolyával álltak rajthoz.  1908. december 27-én alakult meg a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség. Rengeteg korcsolyaversenyt rendeztek a jégpályán, így az is kétségtelen, hogy a jeges sportágak magyarországi fejlődésében nagyon nagy előrelépést jelentett a Városligeti Műjégpálya megnyitása.
A II. Világháború a műjégpályát sem kímélte. A Városligeti Műjégpálya olyan nagy károkat szenvedett, hogy a Világháborút követően teljesen használhatatlanná vált. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség és a Pesti Korcsolyázó Egylet (később átnevezték, új neve a Budapesti Korcsolyázó Egylet lett) Szalay Sándor irányításával hatalmas munkába kezdtek a jégpálya helyreállítása érdekében. 1968-ban a jégfelület méretét megnövelték, még több helyet adva a korcsolyázás szerelmeseinek.

1986-ban átalakították, gépház és a kondenzátortelep került beépítésre, valamint a jégpályán a régebbi fölé újabb, harmadik csőrendszer került. 1999 és 2001 között kisebb-nagyobb gépészeti átalakítások történtek a Műjégpálya területén.
A Városligeti Műjégpálya és a hozzátartozó épületegyüttes felújításáról szóló szerződést 2008-ban írta alá Budapest Főváros Önkormányzat és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A munka során megújult és kibővült a jégfelület és a fogadóépületek, emellett újjáépült a II. világháború során lebombázott épületszárny is. A létesítmény a teljes rekonstrukciót követően alkalmassá vált a Városliget kapuja szerep betöltésére, és ezzel jelentősen hozzájárul a Városliget és egész Budapest turizmusának fejlesztéséhez.
A projekt során létrejött fogadóközpont a külföldi és belföldi vendégek által használható, számos, a Városligetben eddig hiányzó turisztikai funkcióval bővült. A Városliget Kapuja projekt a fővárosiak számára is komoly hozzáadott értéket képez azzal, hogy a szabadidős egészségmegőrző és rekreációs tevékenységeknek megfelelő minőségű hátteret biztosít. A Műjégpálya rekonstrukciója, a műemléki épület felújítása, és a világháborúban lebombázott szárny újjáépítésével a Városliget műemléki környezete egy újjávarázsolt idegenforgalmi látványossággal bővült. A közel 4,7 milliárd forintos fejlesztést 3,175 milliárd forinttal támogatta az Európai Unió a Városliget kapuja (Városligeti Műjégpálya pálya és épületegyüttes rekonstrukciója) KMOP-3.1.1/E-2008-0004 projekt során.   A megújult Városligeti Műjégpálya 2011-ben nyitotta újra kapuit, azonban a projekt csak 2015-ben zárult le a hűtőrendszer kiegészítő rekonstrukcióját követően.
A Műjégpályának otthont adó Városliget a XIV. kerület második legnagyobb közparkja. Teljes területe kb. 100 hektár. A BSK Kft-t az alapító Budapest Főváros Önkormányzat a tulajdonában álló jelentősebb sportlétesítmények üzemeltetésére hozta létre. A Városligeti Műjégpálya a BSK Kft. székhelye is egyúttal, teljes alapterülete:: 48 823 m2. Télen a jégpálya felülete: 12.070 m2 és 2.040 m2 hokipálya, nyáron a vízfelület: 38.000 m2.
 
A Városligeti Műjégpályát a BSK Kft. a jogszabályok, az alapítóval kötött közszolgáltatási szerződése, alapító okirata és haszonbérleti szerződésének keretei között üzemelteti.


(forrás: www.retrostori.blogspot.com)